2016. október 24., hétfő

II. évfolyam 37. szám



SZABÓ  BENJAMIN  PAKS  DÍSZPOLGÁRA
„Paks  Város Díszpolgára” címet adományoztak Szabó Benjaminnak. Ő volt az atomerőmű beruházás kormány és miniszteri biztosa, az erőmű első igazgatója. Az ünnepséget megelőző napon is vendége volt a városnak. Az Atomenergetikai Múzeum 2000 négyzetméteres kiállító terének bejárati helyisége egyik reprezentatív helyén, Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus emlékére külön sarkot rendeztek be. Itt  a személyéhez kötődő relikviákkal is találkoznak az érdeklődők.  Ez a múzeum 2012. márciusában nyílt meg. Tulajdonképpen az üzemtörténeti gyűjteményt  szakmúzeumi rangra emelték. Felvételünkön dr. Czibolya László a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára beszélget Szabó Benjaminnal. A főtitkár, még moszkvai egyetemen tanult, amikor Szabó  Benjamin ott tartott előadásokat a paksi beruházás  éppen aktuális helyzetéről.  Az  akkori egyetemisták kissé negatív érzésekkel fogadták azokat a híreket, amelyek az erőmű beruházás leállítását jelezték. Szabó Benjamin  egyik legjellemzőbb tulajdonsága a mai napig is a roppant közvetlenség.  Paks Város Díszpolgára cím odaítélésében is ennek  meghatározó szerepe volt. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület  (ETE) vezető tagjaként ma is tart előadássorozatokat. A főtitkárral éppen arról beszéltek, milyen propagandával  lehetne szélesíteni  a hallgatóság körét és egyben ismertebbé tenni ez Egyesület munkáját. (3K)
*****
Vihar az erdőn
*****

BODROGI ISTVÁN KÖNYVKÖTŐMESTER  ÉS AZ EXKLUZÍV IGÉNYEK

ÚJSÁGHÍR: „… Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából a Könyvkötők Országos Ipartestületének javaslatára az IPOSZ előterjesztésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Bodrogi István könyvkötő mesternek kiemelkedő színvonalon végzett munkájáért a Magyar Gazdaságért Díjat adományozta.” (forrás :Tolnai Népújság)
Magazinunk kérdéseire adott válaszaiból kirajzolódik  egy szakma mesterfokon végzett életmű tevékenysége.
Bodrogi István Bátaszéken született.  Amint mondja jó tanuló volt. Annak idején nem voltak úgynevezett szakközépiskolák, így ipari tanuló lett. Anyai ágon sváb, apai ágon magyar nemzetiségű családban nőtt fel. Pályaválasztásában meghatározó szerepet töltött be édesapja barátja  „Baura bácsi” papírboltja. Itt diákok iskolai kellékei mellett könyveket is lehetett vásárolni. Az ipari iskolai tanulmányai befejezése után, a szekszárdi nyomdában kezdett dolgozni. Örömmel végezte munkáját. Kézügyessége  predesztinálta ezekre a feladatokra. Szinte nem volt olyan technikai szakmai kihívás, amit nem kellett és ne tudott volna megoldani.
Fordulópontot jelentett életében, amikor a megyei könyvtár hívta könyvkötői, nyomdászi t3evékenységre. Régi álma valósult meg. Könyvrestaurátor végzettséget szerezhetett.
Számtalan hasonmás kiadványok készítője lett.
Egyik legkiemelkedőbb és szakmai vonatkozásban a legelismertebb munkája  a pécsi püspökség misekönyve, „MISSALE”. Ez az 1499-ben készült levéltári példány  hasonmás kiadásában,  Schöck Gyula  munkatársaként  a könyvkötészeti  munkát végezte. Ugyancsak kedvelt kiadványa  az 1472-ben megjelent baseli  nyomtatású részben egyházi, részben természetgyógyászi tartalmú kötet.  
Napjainkban  a Bodrogi és Társa Kft. ügyvezető, tulajdonosaként vállalkozása inkább ipari tevékenység, amit 15-20 fővel végez. Ez a létszám a megrendelés nagyságrendjétől függ. A Szekszárdi Nyomda könyvtábláit, bőr, vászon és egyéb igény szerinti kötésben végzik.
Külföldi megrendelők közül az oroszországi partner  Moszkvából is eljött megtekinteni a szekszárdi kisüzemet.  Ez a személyes megjelenés a kapcsolattartás fontos láncszeme.
Hasonmáskiadványok, ma is készülnek  és némi változtatással jelennek meg. Aranymetszéses, cizellált nyomtatású, dekoratív kötetek.  Ilyenek például a sokak által ismert  Révai lexikonok táblái. Biblia éve alkalmából - két évvel ezelőtt – ugyancsak  reprezentatív munkák születtek.
Bodrogi Istvánnak továbbra is az olyan megrendelések szerepelnek vágyai között, amikor a megrendelő exkluzív igényeket követel. (decsi-kiss-jános) 
*****

LISZT FERENCRŐL - JANDÓ JENŐVEL – SZEKSZÁRDON

Szekszárd egyik történelmi kulturális nevezetessége Liszt Ferenc világhírű zongoraművész Báró Augusz Antalhoz való kapcsolata, nevezzük barátsága. Másfélszázadnál távolabbi múltba vezet ez vissza. Az erre való emlékezés helyszíne az volt ahol Liszt Ferenc maga is koncertezett. Ez a mai Vármegyeháza díszterme. Nagy érdeklődés kísérte Jandó Jenő Kossuth – Liszt- Bartók- és Pásztory díjas zongoraművész hangversenyét, előadását.
Kultúra – környezetvédelem – kommunikáció sajátos fogalomkört jelent egy zongoraművész életében, pályáján. Jandó Jenő esetében  egyenes úton formálódott, tisztult ez a három fogalom. Zenész családban született. Édesanyja  zongorista volt, Édesapja kóruskarnagy, énektanár. A környezet Pécset jelentette. Ott tanult sőt énekelt ifjú korában szoprán hangú kórustagként.
A zongoraművész kommunikációja emberekkel való kapcsolata, hangszeres üzenete, mondanivalója közönség előtt történik. A kialakult „beszélgetésben” meghatározó  élmény, reakció pillanat a csönd. Jelzője a befogadásnak. A megértésnek. Ez vonatkozhat életkor szerinti megosztásra. Egyforma indíttatást jelent gyerek, ifjúsági, felnőtt hallgatóság, közönség. No természetesen a felkészülés az ugyanolyan intenzitást, szorgalmat követel legyen az Szekszárd, vagy Los Angeles környezetében, színháztermében.
Jandó Jenő egyik kedvenc zeneszerzője Liszt Ferenc. Úgy fogalmazza, hogy nyitottabb mindenféle élmény közvetítésére, mint például Chopin akit  kifinomultabbnak, visszafogottabbnak érez. Mozart, Schubert, Beethoven, Bach, Brahms, Bartók és lehet folytatni a szerzők sorát, akiket kedvenceként említ Jandó Jenő.
Az alkotó, előadóművész hétköznapjainak is befolyásoló tényezője, a mindennapi társadalmi történés. Ehhez való alkalmazkodás, egyéni világnézetétől, gondolkodás módjától függően változik a véleménye.  Jandó Jenő ezt nagyon szűk baráti, családi körben fogalmazza szavakban. Fontosabb számára a zenei közvetítés. Ehhez más hangszereket is felhasznál. Tanult például kürtön és orgonán játszani is.
Ez utóbbi hangszer meghatározó helyszíne egyházi, vallási vonatkozásban, templomi környezet. Jandó Jenő gregorián énekek kottaolvasását például a pécsi székesegyház kórusában, édesapja irányításával tanulta.
Szívesen járja a világ hangversenytermeit. Legközelebb Amerikába utazik, ahol Liszt verseny zsűritagjaként lesz művészi feladata. Kalifornia, Nevada, vagy Japán kultúrája, környezete más-más élményt jelent számára, de legszívesebben Magyarország  előadótermeiben továbbítja zenében fogalmazott üzenetét. Ilyen helyszín volt legutóbb Szekszárd.
                                                                                                                         -decsi-kiss-jános-  
 *****
*****
Liszt Ferenc emlékkoncertet tartottak Szekszárdon
*****
*****

SVÉDORSZÁGI JELENTÉS    
 Ribányi József a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke, aki egyben az Európai Unió regionális szakbizottságának is alelnöke Svédországban járt. Ezen a tanácskozáson  28 uniós tagállam  350 tagja volt jelen,  az önkormányzatokat reprezentálva. Ribányi József két szakbizottság  munkájában vesz részt.  Egyik a  COTER . Kohéziós és fejlesztés politikával foglalkozik . Svédországban egy  másik az ENVE szakbizottság tagja.  Itt  egy kihelyezett ülésen tartott előadást. Környezetvédelemről  és energiatudatosságról  esett szó. Arról is született döntés, hogy 2017-ben, 12 fős európai  önkormányzati  vezetőkből álló, regionális csoport látogat Magyarországra. Pontosabban Tolna megyébe. Kíváncsiak a Tamási-i biotermál  és távfűtő rendszerre, valamint  a gyulai az erdő és vadgazdálkodásra, a közjóléti erők működésére.
*****
 Sipot- vízesés Fülöpfalva (Ukrajna)
Kitekintő sorozat
*****
 Velem - Gesztenye ünnep
Programajánló sorozat
*****