„HONNAN ECSÉM ÉS
HOVÁ ...?”
Nem
mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek, … sem utódja, sem boldog őse,
se rokona, se ismerőse nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember, fenség,
északfok idegenség, lidérces messze fény! De nem tudok így maradni! Szeretném
magam megmutatni, hogy látva lássanak! Ezért minden önkínzás ének, szeretném,
hogyha szeretnének! Ha lennék valakié. …
Munkatársaim - e „3K” magazinban – Ábrahám Béla és Gaál
László kértek, hogy valami köszöntőt kellene írni bemutatkozásként. Ekkor
jutottak eszembe Karinthy és Ady szavai. Ezeket nem tettem idézőjelek közé.
Magaménak, magunkénak érzem, érezzük! Vagyunk így néhányan.
„3K”
„Kultúra – Környezetvédelem – Kommunikáció” évek óta e három fogalomhoz kötöm
az általam megtermékenyített, vajúdással világra jött „Szálkán a Művészetért
Alapítvány” (közhasznú) ifjúsági táborának programjait. Ebben a szálkai táborban gyökerezik e magazinunk.
Embereket
keresünk! Mindenik embert…
Szóljanak,
beszéljenek születésük helyéről (környezet- 1K), a család szokásairól,
hagyományairól (kultúra- 2K) no meg arról, hogy beszéltek otthon szülőkkel,
nagyszülőkkel (kommunikáció-3K). Az idő múlásával, hogy változott Kultúrájuk,
Környezetük, Kommunikációjuk?
Ehhez
riporteri kérdés: „honnan ecsém és hová…?”
Riportalanyi
válaszként: dióhéjba sűrített sorsok, életek. Beszámolók, interjúk, fotók,
grafika és festmény reprodukciók, versek, zenék, lesznek - reményeink szerint- láthatók, hallhatók más szóval, „mindent mi
élet”! Ezt Kosztolányi mondta, amikor azt kérdezte „lehet-e játszani veled…” József
Attila meg azt, hogy „ játszani is engedd!”
No
akkor játszunk!
MÚZSÁK
KÖZÖTT játszunk! A Mítoszok megtestesítői a költészet, a zene a tánc és a
tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői vagyis mindené,
ami élet…
Tehát az a BÉKESSÉG járja át, meg át a „3K” szerzőinek, nézőinek
a perceit, éveit, ami minden emberi
értelmet felül halad! Csak ez a békesség őrzi meg szíveinket és
gondolatainkat!
Decsi-Kiss
János
 |
| Decsi Kiss János |
 |
| Gaál László |
 |
| Ábrahám Exit Béla |
„MÚZSÁK KÖZÖTT”
Varga Jenő és a Budapest V. kerületi zeneiskolás diákok és tanárok éneke a szálkai színpadon(a City TV felvétele):
Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
A teljes adás itt megtekinthető >>
Decsi Kiss János
Babits Mihály: A második ének (1928)
Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.
A teljes adás itt megtekinthető >> Decsi Kiss János
KÖLDÖKZSINÓRKÖTELÉKEK I.
A „rákócziinduló” ébreszt. Meleg papucsban a konyhába topogok. Fokhagymát aprítok a limonádé ízéhez. Kortyolok. Alig mozdul az elme. Jöjj szentlélek Úristen! Számítógép nyomtatója zöldül. Alleluja! Vár. Krisztus után 2006.esztendőben Európa közepén, Magyarországon, Tolna megye egy kis falujában a Szekszárdtól 12 km-re található Szálka községben. Téli alma sárgul-vöröslik a kék tálban. Ételem. Már ebédelnék. Grízgombócleves a Maggitól. A tasak tartalmát egy liter forrásban levő vízbe öntöm. Gyakori kevergetés mellett hét percig lassú tűzön főzöm. Lassú a tűz. Az idő rohan. Lassan égek belül. Az érzékeny „A” vércsoportomnak különösen fontos lenne az ételek legtermészetesebb formában való fogyasztása. Tudom. Egy kanál áfonyalekvárt nyelek. Olvasom, hogy fogékonyabb vagyok a szívbetegségre, rákbetegségre, cukorbetegségre, szeretetre, szerelemre. Mindent tudok hasznosítani, amit a természet, kínál. Mázsát mutat a fürdőszobamérleg. Alleluja! Genetikai örökségem. Az apátságok lovászainak, lovas fegyveres kísérőinek, hírvivőinek, szekeres szolgáinak, pásztornépének huszadik századi ivadéka vagyok. Itt születtem. A Duna és a Sárvíz szeszélyesen kanyargó nádas, mocsaras, rétes, bozótos, ingoványos árterületén. Sárközben. Egy szigetszerűen kimagasló „göröndön”, Decsen 1949-ben Süllyedő alföldi medence széle, ami benyúlik a dunántúli dombvidékbe. Kettős arc. Janus arc. János lettem. Ingoványos, bozótos, kanyargós az életem. Ez a vízben bővelkedő terület a kender és len termelésnek ágya, bölcsője a szép megteremtése igényének. Takácsok szövőszékeinek csattogása máig hallatszik. Minden házban szőtt valaki. Dédanyám elvetette a kendermagot „gyöngyösoldali” földjébe. Az oldalamon levő asszony ma gyöngykalárisokat fűz, hírt szerez magának koszorúba. Megszőtte a mosdókendőt nagybátyám, ha agyi ereinek megrepedése engedte. Széles vörös csíkok emlékeznek róla. Kendősarkok, bíborvégek mértanias díszei, főkötők fekete-fehér kacskaringói kötélformát öltögetnek bennem. A kötélbe kapaszkodom. Felemelkedek vele. Az égből csüng alá. Összeköt az Istennel, az alkotó erővel. Teremtővel. Így közlekedek ég és föld között. Az égből hulló isteni ondó. Megtermékenyít. Kenderfonalakat csomózok. Fogalmazok. A kört négyszögesítem. Az isteni gondolatok tárgyiasulnak. Az anyag életre kel. Körabroncsok sorakoznak. A periodikus idő, a folyamatosság, az örökkévalóság, a tökéletesség, a megszakíthatatlan görbe vonalának, a harmóniának, az űrnek, a semminek a rozsdásodott abroncsai. Forognak, forgolódnak idegeimben. A körök közepén az Isten. A teremtés kezdete és vége. Kukoricagóré falán függő kocsi abroncsok terelgetnek, hívogatnak. A tér és idő egységei. A pont ideális kiterjedései. Mennyei hierarchiák kürtösei. Planétaszférák harsonásai. A főzéskor elpárolgott vizet a végén pótolni kell. Kenderköteleim orsóra tekeredő gondolatfonalak. Köldökzsinórkötelékek parasztjaimmal. Aki közül farral jöttem a világra egy vásárnapon. A sokaság, a közösség, a kollektíva szülötte. Sok kínt okoztam, okozok, és úgy tűnik, ez nem szűnik. Kibogozhatatlan kötélvilág. A védekezés formája. Érzékeny immunrendszerem őrizői. A megállapodott életet élő, kevésbé harcias földműves őseim örökségei. Emeljetek fel, hogy látva lássanak! Alleluja! Alleluja!
Ábrahám Exit Béla
 | ||
| Önarckép - 50×70 cm, olaj, vászon |
 | |
| Gémek, mint mi - 50×50 cm, olaj, farost |
 |
| A keleti parton - 30×40 cm, olaj-tus, habkarton |
Gaál László
LIBERTY ÉS AZ IPAROSOK
avagy
nyárbúcsúztató a Sión.
Mi
kell egy nyárbúcsúztatóhoz? Mindenek előtt nyár! A Szekszárd és Környéke
Általános Ipartestület esetében, kell a Sió folyó és vele együtt a LIBERTY nevű
kishajó. Mindez így együtt roppant jó hangulatot adott az egyesületi, baráti,
családi, piknikhez. Adott volt tehát minden 2015 augusztus 29-én Gemencben. Az
ártéri erdő árnyat adó fái alatt szó esett az Ipartestület múltjáról, jelenéről
és jövőjéről.
A
megjelenteket Gyurkovits Ferenc elnök köszöntötte.
A szekszárdi egyesület ebben az
esztendőben éppen 25 éves. Ez az évforduló kötelezettséggel is jár. A tagság
érzi azt a felelősséget, ami voltaképpen a tolnai megyeszékhely és környékén
élő családi, kézműipari, mikro-és kisvállalkozások érdekképviseletét jelenti. Egyféle
újjászületésnek is szánták ezt a nyárvégi találkozást. Az ipartestület múltja a
XIX. századig nyúlik vissza. Helytörténeti adatok alapján, ez nyomon követhető.
Egykor volt iparosok „szakik” leszármazottjai, utódjai derűs arccal emlékeztek
valamikori műhelyek sajátos illatára, dédapák, nagyapák, apák kézmozdulataira
és lehet sorolni a végeláthatatlan emlékeket.
Ezek között kell elemezni, értékelni a jelenlegi helyzetet. Pontos
leltárt kell készíteni a szó szoros és átvitt értelmében is. Mindezek az eredményes működés érdekét
szolgálják. Legfontosabb az egyesület létszámának növelése. Szakmunkásképzés,
oktatásterén kapcsolat teremtés, akár nemzetközi vonatkozásban is. Nevezzük ezt a tevékenységet „toborzásnak”.
Hangsúlyozandó „csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.”
Gyurkovits
Ferenc elnök ismertette a tagsággal a legutóbbi közgyűlés óta tett
intézkedéseket. Nyertes pályázatokat sorolt, ám ezekre még nem érkezett meg a
sikernek számított összeg. A Szekszárd Megyei Jogú Város, viszont 200 ezer
forintot utalt működési célokra. Ugyanezen város humán bizottságához küldtek
egy pályázatot, melynek elbírálása ez év szeptemberében várható. Prózainak tűnhet,
de a mindennapi élet szoros velejárója, hogy az egyesület épületének vizesblokkjait
sikerült felújítani. Irodáikat bérbe adták, de vannak még helyiségek, melyek
bérlőkre várnak. A gazdálkodásnak ez is egy jelentős forrása.
Az
elnök nyárbúcsúztató évértékelését átjárta a készülő pörkölt illata. Közben
házilag készült sütemények jártak kézről kézre. A családok gyermekei szabadidős
programok, ügyességi, sportjátékok részesei voltak.
A
testületi tagok egybehangzó véleménye, hogy ki kell lépni a nyilvánosság elé.
Tudatni, hogy ez az érdekvédelmi egyesület Szekszárd és környékén él, eleven. Tervezett, szervezett kapcsolatot akarnak
tartani egymással, megyei, országos szintű kamarákkal, mint információs
hálózattal. Ehhez a kommunikációhoz, médiák munkatársaival is keresnek partnereket…
A
nyárbúcsúztató piknik életre szóló élménye volt, amikor Gaál László a Liberty
kishajó kapitánya, a kikötőhöz invitálta a megjelenteket. A Gemenc vadregényes
csöndjében a kapitány számtalan anekdotájával, a Sió-mente növény és állatvilágát
mutatta be. Ezt követően Gaál László az erdő négy évszakáról készült, saját
filmjeit tekinthették meg a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület
tagjai. Azzal a kézfogással köszöntek el, hogy „jövőre veletek újra itt”, de
addig nincs megnyugvás…
Decsi Kiss János
Rajkai tánctábor 2015
Rohman Henrik emléktábla avatása - Bátaapáti
