Riport az Értetek - baleset-megelőzési bemutatószervezőivel Dr. Balázs Gábor tűzoltó ezredes Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója Ács Rezső Szekszárd MJV polgármestere Dr. Soczó László r. dandártábornok Tolna Megyei Rendőrkapitányság
Napokig,
hónapokig rágódik. Amikor összeáll a kép, akkor megfesti. Nem termékeny.
Gondolatokat közvetít. Odafigyel a világra. Úgy álmodta meg a „Mentsük meg földünket!”-gondolatot. Ez az 1990-es években történt. Nincs emberi
magyarázat. Isteni akaratnak tekinti. Mint mindent az életében. A planetáris
tudat gondolat szerint meg kellene tanulni az embereknek a Földön békességben
élni. A Föld energiakészletét ésszerűen kellene felhasználni. Csak így lehet
béke. Balogh Jenő személyisége,
egyénisége, tehetsége szerint jár kel a
világban képeivel. Az embereknek közölni akar. Szavakkal is kifejezi magát, de
a festészetet is Isten adományának köszönheti. Vallja, meggyőződése, hogy Ő Isten
kegyelméből lett festő. A képeket a világban mindenütt megértik. Új-Gineától
kezdve Columbiáig. Bárhol a világban ahol kiállít,
Indiában, Görögországban ugyanazt az elismerést kapja.
Szekszárdon
ahol él, lakik, dolgozik értik-e szavát?
Tagja a Művészek Nemzetközi Szövetségének. Ők a világ
különböző részeibe delegálják, hívják kongresszusokra, kiállításokra.
Az istenhit tapasztalásból alakult ki Balogh Jenőnél. Annyi
minden történt az életében, amit nem tervezett, mégis megvalósult. Lehetetlennek
tetsző dolgokat sorol. Mesél. Akár Háry Jánost hallgatnánk. Csak Balogh Jenő
fényképekkel is igazolja, hitelesíti, illusztrálja, dokumentálja, történeteit. Többször
megmenekült a halálból. Szekszárdi építkezéskor egy pillanat állította meg és
hárította a tragédiát. Nem tud úszni. Akkor miért megy víz közelbe. Taiföldön a
tenger vetette partra, mint egy falevelet. Sorol még számos új születésnapot.
A kezdet? A gyerekkor. Vonzotta az utazás, Kelet-
Dél-keletázsia. Európát is bejárta, de a Távol-Kelet az igazi vonzerő számára.
Ősi kultúrák. Japán, Korea, Thaiföld, Malajzia, Singapur, India, Nepál.
Olyan
természetességgel sorolja Balogh Jenő ezeket az országokat, mint amikor
átlépjük országunkon belül a megyehatárokat. Mindenütt otthon érzi magát. Több
nyelven tanult. Megtanult például
ómalájul olvasni. Amikor Malajziában volt egy hősi emlékmű feliratát olvasta.
Csoda-e, hogy a vendéglátói magukhoz ölelték?
Az indiai utazása előtt is látott jelet. Fényt. Nem tudta
milyen gyakorlati lépéseket kell tennie. Mindig lehetetlen célokat tűzött ki. A
célt kell nézni és az eszközök hozzá jönnek. Vallja.
Álmában
azt kérdezte tőle egy hang, mit akar? Boldogságot, gazdagságot? A Világot
kérte. Többen mondták, hogy pszichiátriai eset. Elismeri.
A világban tett utazásainak élményei,
hangulatai jelennek meg a festményeken. Elmélyülést kíván ez a munka. Nem
csendéletről, utcarészletről van szó. A képeket ki kell találni és lelket kell
bele lehelni! Ezt a lelket érzik a képeken bárhol a világon. Balogh Jenő
vajúdik, míg megszületik egy-egy alkotás. A technikát nem tanulta stúdiumokon. Néha
ujjhegyeivel viszi az alapozott vászonra, lemezre a festéket. Ecset helyett. A
kép sajátos faktúrát lel ilyen módon. Mondanivalójával a Föld megmentését
szolgálja.
Szeretet,
becsület, hűség olyan fogalmak, melyek értéküket veszítették. Jelentéktelenné
váltak. A tízparancsolat egyetlen pontját sem ismerik Balogh Jenő véleménye szerint. Ne ölj! Ne
lopj! Az energia fogyasztása olyan mértéket öltött, mely rombolást, pusztítást
jelent. Külső-belső energiáit meglopják egymástól az emberek. A Föld energiáját
is ilyen módon tulajdonítják. Katasztrófára,
háborúságra éhes generáció a miénk. Gyilkolás, öldöklés, ami vonzza a televízió
képernyői elé emberek millióit. Szerte a világon.
A Nap fényét
senki nem értékeli. Nem hálás érte. Egy virágszirom hajnali fényekben senkit
nem érdekel. Az égboltra senki nem
tekint föl. Nem ismerjük a csillagok neveit.
Balogh Jenő az univerzumot
szülőhazájának tekinti. Az egész világ az otthona. Egy japán pagodában
éppen úgy jól érzi magát, mint a sivatagban. Az emberekkel való kontaktus
teremtése kitűnő. Számára nem jelent idegenséget bármilyen nációval beszél. Mindezek
ellenére társtalan ember Balogh Jenő. Nincs társ a gondolataihoz. Állítja,
hogy az embereket nem érdekli a világ
jövője. Ha érdekelné őket, tennének valamit az igazság megértéséért. Az igazság
és gazság közötti különbség csupán egy
„i” betű. Ez lehet akár Nagy I betű is. Idea. Nagy Intelligencia. I
vagyis Isten. Ideák Ideálja! Nem vesznek tudomást a nagy „I” létezéséről. Balogh Jenő hite, meggyőződése e nagy „I” körül
forog, él, lélegzik. Nem terel, térít maga mellé embereket. Ám szervez. Létre
hozta az ART’999 művészeti csoportot, egyesületet. Ennek 15 éve. A tagság
változik. Jönnek, mennek. Tartozni akarnak valahova, valakihez. Aztán valami
erő elszakítja őket ettől a csoporttól.
Balogh
Jenő semmit nem kér a világtól. Nincs
semmi szüksége olyan értékekre, mely a
földi ember számára fontos. Egy dolgot kér ajándékként. Mondjon érte egy imát,
aki szeretettel gondol rá! Imádságra
hív! Tudunk-e imádkozni? Fontos-e még napjainkban? Kinek? Saját szabadalmának
tekinti, hogy mondjunk érte egy imát. Mert erre az embernek mindig szüksége
van. Az ima Balogh Jenő fogalmai szerint kulcs a mennyországhoz. Fohász az
égiekhez.
Meghallgatást kér az ember az imában. A
tibetiek haranggal, csengővel jelzik az ima idejét. Figyelmet kérnek az
égiektől. Ez hazai istentiszteleteinket,
miséinket, áhítatainkat is jellemezheti. Sem helyhez sem időhöz nem köti az
imádságot.
Nem
katedrálisok, templomok falai közé kell zárni a nyugalmat. Az őserdő, az utca
minden hely alkalmas az imádkozásra. Éjjel, nappal. A Biblia, a Talmud, a
Korán, az indiai mitológia Balogh Jenő olvasmányélményei között van. Fejet hajt
valamennyi előtt. Olyan kérdéseket vet föl hite, meggyőződése, alkotói
tevékenysége, munkálkodása, melyekre nem lehet pár percben tőmondatokban válaszolni.
Hosszú órákat lehet eltölteni Balogh Jenő otthonában utazásai alkalmával
készült fényképek százainak vetítése közben, melyek bizonyítékai
bizonyságtételének.
Amikor
köszönetet mondunk egy hosszabbra kerekedett élménybeszámoló, kép bemutató,
kiállítás után Balogh Jenőnek, akkor most
Olvasó, Hallgató hunyd be szemed! Teljesítsük Balogh Jenő kérését.
Imádkozzunk érte. Magunkért. Legyünk pár pillanatra csendben. Kívánjunk
valamit. Közösen. Magunknak is. Azt például, hogy megszülető gondolataink
valósuljanak meg. Tudjuk végre hajtani feladatainkat a céljaink eléréséig.
Kívánjuk, hogy ha már nekünk van minden nap kenyerünk, akkor legyen annak is,
akinek nincs. Gondoljunk a világ éhezőire.
Kívánjuk a megbocsátás erejét. Azokért akik megbántottak bennünket, akik vétettek
ellenünk. Kérjük, hogy a kísértéseknek
tudjunk ellent mondani. Távozzon tőlünk minden rossz, gonosz gondolat, távol
álljon ilyen cselekedet. Kívánjuk, hogy Balogh Jenő tudja megvalósítani
álmát, váljon valóra a „Jótékonysági Világnap”. Egyetlen nap csupán egy évben. Legyen így!
Ámen!
Decsi-Kiss János
*****
Balogh Jenő kiállításáról Zalakovicsné Kovács Klára összeállítása
*****
MESÉK A NAGYSZEDERFA ALÓL...
*****
Lakodalom (I.) Részletek Szabadi Mihály könyvbemutatójáról *****
A
NÉP AZÉ, AKI MEGMŰVELI
Április 4-ről szóljon az ének. Ezen a napon született Szabadi Mihály 1937.esztendőben.Szóljunk,
énekeljünk arról az emberről, akinek ha nevét beírjuk a google keresőbe, akkor
minden fontos információt megtudhatunk Róla. Itt akár be is fejezhető énekünk.
Csakhogy, aki az interneten, a hálózatok hálóján keresi és meg is találja Őt,
nem láthatja azt a fehérbe csavarodott bajuszt és azt a csillogást a szemüvege
mögött, ami jogos büszkeséget sugároz. Büszke lehet mindenre amit eddigi
életében tett. Ezt a környezete is elismeri, tudomásul veszi! Veheti! Vehetné.
Jobb, ha nem használunk énekünkben feltételes módot, mert ha így visszajutunk a
születési helyéhez, dátumához és feltesszük a kérdéseket: mi lett volna, ha nem
Sióagárdra születik? Mi történt volna, ha húsz éves korában nem látta volna
szükségesnek és helyén valónak 1956-ban, a népi demokrácia megteremtésének
idejét? Ha nem Majosra kerül tanítónak? Ha nem lesz népművelővé? Akkor nem
ismerték volna el azért a kultúráért végzett szolgálatát, amit szocialistának
neveztek akkortájt. Ez azon kitüntetések sorában is elsők között említhető,
ahol a Bessenyei György díj, az Örökség díj, a Csokonai Vizét Mihály díj és lehet
folytatni tovább a teljesség igénye nélkül a szülőfalu és a megye, valamint az
országos szövetségek által adományozott elismerő okleveleket, díjakat.
Népművelőnek vallja magát múlt, jelen és jövő időben is. A néptánchoz való
kötődése talán nagyobb ismertséget hozott számára, de ez is szervesen beletartozik
abba a fogalomba, amit Ő maga a népi kultúra tárgykörébe sorol. Amikor a népről
esik szó, mindig az alapoknál indítja gondolatait, hitvallását. Nép azé, aki
megműveli. Mivel ezt nem tartja tréfa dolognak
Szabadi Mihály, pödör egyet bajuszán, nyomatékul, igazolásként. Egykori mondás
szerint, ott kezdődik az embör, ahol a
bajusz! Ebben a férfiasságát is jelző pödörintésben ott látni a magyarság
vállalását, közben kiegyenesíti derekát, s mint ilyen ember poharat is emel,
legyen abban bor, vagy pálinka. Hűségről beszél, mi honjához, népéhez köti. Így
volt, van és reményeink szerint marad akkor is, amikor nem akármilyen muzsika
dallamára táncba kért, kér egy asszonyságot a maga bandájából. A bandáknak meghatározott,
történelmileg formált szerepe volt. Egy-egy banda kialakulhatott tizenkét éves
korban, aztán a kötelék halálig tartott.
Minden hétköznapi munka, magvetés, aratás, szüret, házépítés, de a tánc
vonatkozásában is jellemző módon volt jelen a banda. Ezt Szabadi Mihály kellő
alázattal fogalmazza. Abban a világban, amikor még egészben voltak a falvak, parasztok voltak a parasztemberek és éltek a
falusi közösségek, addig a tánc azt jelentette, hogy része volt az életnek!
Nemcsak a fiataloknak, hanem az
idősebbeknek is. Olyan alkalmak voltak, amikor természetes volt, hogy valaki
táncol. Lakodalom, családi összejövetel, közös
munkavégzés utáni vigadalom. Akkor úgy táncoltak, ahogy maguknak
fütyültek. A közösség kialakította azokat a szabályokat, amiket illett
mindenkinek betartani. Ezekről az illemszabályokról éppen a közelmúltban kezdte
írásba öntve megfogalmazni Szabadi Mihály
- helytörténeti hitelességgel - az emlékeit. Írás. Külön ember, más
gondolkodás, eltérő kifejezésmód. Talán érthetőbb is a táncnál? Mindenképpen
Szabadi Mihály írásigénye, kényszerűsége is a rendelt időben indult. Senki más
nem szólhat arról az örökségről, amit jussként a szülőfalujától, lakóhelyétől
kapott. Az írás sajátos étvágynak a szülője is. A megtörtént valóságot alapként
felhasználva, írói képzelőerővel vágott , amint mondja, nagy fába! Regényt ír.
Közben megfelelő kézi szerszámokkal fát farag, azzal az igényességgel, amely
mesterfokon betölti funkciójával is a szépség fogalmát. Mindezek mellett, vagy
éppen ellenére még hangsúlyozottabban népművelőnek tartja magát. Ebből nem
lehet kihalni. Mit ért ez alatt? Az emberek gyűjtik az ismereteket, gyarapodik tudásuk,
közben szeretnének szórakozni, mulatni. Az embernek halálig tanulni kell. Ez
helyén is való dolog. Ám a művelődésben szolgáltatóknak meg kell válogatni,
hogy mit adnak. Eluralkodott az igénytelen szórakoztató ipar és ez bűn. Ezekről
szólnak a „nadrágos ember” Szabadi Mihály író-olvasó találkozói, amikor a jelen
levők testi, lelki frissességet kívánnak a szerzőnek különösen április 4
tájékán. D.K.J.
SZABADI MIHÁLY : Sióagárdon született
1937.április 4-én. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát. Népművelő. Koreográfusként
szerzett ismertséget nemzetközi vonatkozásban is. Szakmai tudását megyei,
országos szervezetek oklevelekkel, díjakkal ismerték el. Nyugdíjasként
helytörténeti dokumentum értéket hordozó elbeszéléseket, regényeket ír.például:
LAKODALOM…. *****
Beszélgetés Varga Andrással (Kölesd) *****
Hajós - pincefalu (2016 tavasza) ***** V. Vesztergám Miklós tárogatózik *****
Ábrányi Emil: Él a magyar Publik Antal előadóművész tolmácsolásában *****
"Első lépésektől" 50 éves a Szekszárdi Bartina Néptánc Együttes
*****
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Újabb hat értékkel gyarapodott a megyei értéktár
A
Tolna Megyei Értéktár Bizottság idei első ülésén hat települési értéktár
bizottság 46 felterjesztéséről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei
Értéktár újabb két kategóriában hat értékkel gyarapodott.
Kulturális
örökség kategóriában került az Értéktárba:
Nagydorogi református templom a
szégyenkővel és Sztárai kehellyel
A református
templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban
már romos, középkori templom köveinek felhasználásával. A templom nyugati
homlokzata elé épült tornyát 1788-ban építették meg az utcai bejárattal és a
toronyórával együtt. A toronyaljba nyíló, kőkeretes kapu felett törtvonalú
szemöldökpárkány látható. A toronysisakon 1884-es évszám olvasható. A belső síkmennyezetes,
a hajó mindkét végében falazott pilléreken nyugvó fakarzat van. Berendezése a 18.
század végéből származik, orgonája 1880-ból.
A szégyenkő korábban
a parókia előkertjében állt, most a templom kerítése elé került elhelyezésre. Sárgás-szürke
homokkőből van kézzel kifaragva. Rajta sem évszám, sem monogram nem található.
Írásos emlék sem maradt fenn eredetéről. Az országban tucatnyira tehető a
megmaradt szégyenkövek száma. A 16-18. században mindhárom protestáns
egyházban, az aszketikus genfi mintára - különösen a reformátusoknál - nagy
jelentősége volt a szigorú egyházfegyelemnek, mely a közösségek erkölcsi
életének legfőbb szabályozójaként működött. Egy 1811-ből származó kisölvedi
följegyzés szerint: „Egy nagy kő tétetett a templom közepére, a katedra
elejébe. Arra fölállítódott a megesett személy hajadonfővel és mezítláb, a
prédikáció alatt.(…) a személy térden állva sírván megesmérte vétkét, bocsánatot
kért az egész gyülekezettől és a cserépben mellette lévő hamuból fejére
hintett…”
A szokás az
életforma változásával együtt a 19. század derekára lassan elhalt.
ASztárai kehely
aranyozott ezüstből készült egy budai ötvösműhelyben. A forrásokat meg nem erősítő
hagyomány szerint a kelyhet Sztárai Mihály is használta, a tárgy kora ezt a
feltételezést megengedi.
Sztárai ferences
rendi szerzetes volt, aki részt vett a mohácsi csatában. Túlélve a borzalmakat,
a török hódoltsági területekre szétszóródott lakosságnak hirdette a kor
szellemében a reformáció igéjét.
Az 1514-ből
származó kupa aranyozott ezüstből készült, trébelt és vésett díszítéssel. Ez a
nagydorogi gyülekezet legrégibb fennmaradt tárgyi emléke. A nagy értékű kelyhet
a gyülekezet presbitériuma 1982-ben átadta a Ráday Múzeumnak. Jövőre, a
reformáció 500 éves évfordulójának ünnepségére visszahozzák Nagydorogra, ahol
megtekinthető lesz.
Tolnai Lajos munkássága
A györkönyi
születésű, vagyonát vesztett nemesi családból származó író, publicista a modern
magyar irodalom egyik előhírnöke volt. Tanulmányait Gyönkön is végezte. Szülőföldjének
népköltészete s népszokásai voltak ihletadói. Bölcseleti doktor, a Kisfaludy és
Petőfi-társaság tagja, polgáriskolai igazgató-tanár volt. Tömör, erőteljes
stílusával külön irodalmi műfajt művelt. Több műve a legjobb magyar prózai
írásokhoz sorolható.
Györkönyi hagyományőrző füzetek
A „Hagyomány és
népszokások Györkönyben” című könyva Györkönyi Német Kisebbségi Önkormányzat
kiadásában jelent meg 2010-ben. Szokásokról, hagyományos életmódról,
erkölcsről, a hagyományok őrzéséről ír. Ősztől nyárig veszi sorra a falu
ünnepeit, eseményeit. Minden felsorolt esemény folklór-vonatkozásaiból is
ízelítőt kapunk röviden, lényegre törően, mely kiindulópontja lehet
részkutatásoknak (nyelvjárás, folklór), vagy akár egy szintetikus munka
megalkotásához.
Az „Így főz(t)ünk
Györkönyben” című szakácskönyv magyar és német nyelven tartalmazza a helyi
hagyományos ételek leírásait.
Könyvné Szabó Éva munkássága
A művész
Tolnanémediben született, jelenleg Simontornyán él. Húszéves bőripari múlt után
talált rá a bőrműves szakmára. Saját tervezésű használati és dísztárgyakat,
egyedi és hagyományos magyar honfoglalás kori motívumokat készít kézi munkával.
Munkáival törekszik a gazdag honfoglalás kori magyar motívumvilág
felhasználásával a mai kor igényeinek megfelelő, női-férfi táskák, tarsolyok,
övtáskák, mappák készítésére. Hiszi, hogy mindaz a forma és jelképgazdagság,
amit őseink ránk hagytak, a mai kor viselet és díszítő kultúráját is
gazdagítják. Törekszik arra, hogy a fűzések, fonások, szironyozások harmonikus
alkalmazása a bőrtárgyakon ne csak önálló díszítés, hanem egyben hagyományőrzés
legyen. Könyvné Szabó Éva bőrműves népi iparművész tagja a Tolna Megyei
Népművészeti Egyesületnek. „A Tolna megyei művészetért” plakettet 2015-ben kapta
meg, és Magyarország képviseletében jelen volt a Milánói Világkiállításon.
Finta Mihályné szőttes gyűjteménye
A sióagárdi gyűjtemény
az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének magas színvonalú szőttes
gyűjteménye. A mindennapi használatban szereplő textíliák magas esztétikai
színvonalon készültek, melyeket az 1900-as években is mindennap használtak.
(Az 1800-as
években még az egész háztartás szükségletét otthon szőtték.)
Agrár-
és élelmiszergazdaság kategóriában került az Értéktárba:
Magyar díszposta galamb
A tavaly ágazati
értéktárba felvett érték most megyei értékké vált nagydorogi központtal, hiszen
Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület, valamint Nagydorogon
és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek.
A Magyar
díszpostát a leírások szerint az elmúlt század 30-as éveiben tenyészttették ki
Békés megyében. Elterjedése az elmúlt évtizedben gyorsult fel, miután a Magyar
Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége bejegyezte új fajtaként.
Az Országgyűlés
határozatban ismerte el a Magyar díszpostát őshonos magyar állatfajtának. Nagydorogi
tenyésztők több Európa mester címet nyertek el az elmúlt években.
Magyarország kilencven gyógyfürdőjével és mintegy harminc
gyógyszállójával a fürdők országa. A választék bőséges,egyre több
wellness-szálloda és üdülőhely rendelkezik gyógyvízzel. Azt azonban,
hogy hová, melyik fürdőbe menjünk, milyen gyógyvizet válasszunk, érdemes
megfontolni, fürdőzés előtt mindenképpen ki kell kérni szakorvos vagy
háziorvos tanácsát. Ugyanis nem biztos, hogy a gyógyfürdőzéssel minden
esetben jót teszünk a szervezetünknek.
Több olyan betegség van, amelyek esetében nem ajánlott a gyógyfürdő
igénybevétele, mert kifejezetten ronthatja a beteg állapotát, ilyenek
többek között a gyulladásos betegségek, magyarázza dr. Szolár Zoltán
reumatológus főorvos. Ugyan csak nem javasolt a gyógyvizes fürdőzés
lázas állapotban, magasvérnyomás, szív-és tüdőelégtelenség esetén sem.
Egyes esetekben - például daganatos megbetegedésnél - kimondottan
veszélyes gyógyfürdőbe menni, olyanba különösen, melynek vize rádiumot
tartalmaz. Arra is oda kell figyelni, hogy meddig tartózkodunk a
gyógyvízben, ez általában 20-30 perc, a fürdőkben egyébként ki van írva a
javasolt időtartam. Ennek túllépése esetén ugyanis káros hatások
léphetnek fel.
Ugyan akkor vannak betegségek, melyekre kimondottan jó hatással van
a gyógyfürdőzés. A termálvizek leginkább mozgásszervi megbetegedésekre,
ízületi és gerinckopásokra vannak jó hatással, de alkalmazzák
bőrgyógyászati és nőgyógyászati problémák kezelésére is.
Beutalót a gyógyfürdőkbe csak bizonyos szakorvosok írhatnak. Az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár évente maximum kétszer., tizenöt
kezelésből álló kúraszerű kezelést finanszíroz.
F. Kováts Éva
*****
Térségi TDM
szervezet segíti a megye turisztikai céljait
A Tolna Kincse Turisztikai Egyesület, mint
térségi TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) szervezet segíti a jövőben a
megye turisztikai céljait. A cím a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével
használható, amelyet az egyesület március végén elnyert, s már egy 85 millió
forintos fejlesztési pályázatot is benyújtott a GINOP 1.3.4-15 felhívás
keretében. A forrás hasznosításával többek között turisztikai kedvezménykártya
rendszer, honlap és egységes információs központ valósítható meg, melyek által
a tolnai térségek turisztikai értékei, kínálata országos illetve nemzetközi
szinten is megjelenhet.
A
Tolna Kincse Turisztikai Egyesület januárban kezdte meg a munkát, melynek
eredményeként turisztikai helyzetelemzés, koncepció és stratégia készült a
térségre vonatkozóan. Tolna megye szempontjából rendkívül fontos, hogy a
viszonylag kevés helyi szervezet mellett – s azokat összefogva – egy térségi
TDM is dolgozzon a turisztikai fejlesztések megvalósításáért. Valamennyi
turisztikai pályázat esetében lényeges szempont, hogy illeszkedjen egy térségi
turisztikai koncepcióhoz, amelyet a Tolna Kincse Turisztikai Egyesület éppen
ezért készített el.
Az
utóbbi években nem működött megyét átfogó térségi szervezet, így az egyesület
kiemelt célkitűzése, hogy az elmúlt években felhalmozódott lemaradást
kompenzálja. Ehhez szükséges, hogy a megyei- helyi önkormányzatokkal,
turizmusban érdekelt vállalkozásokkal és a szakmai szervekkel partnerségben
javítsa a térség turisztikai vonzerejét.
A
térségi TDM feladatai közé tartozik továbbá: a termékfejlesztés,
projektmenedzsment, marketing tevékenység, valamint a turisztikai információs
rendszer működtetése. Ennek megfelelően a szervezet kialakítja a térség egyedi
kínálati profilját, majd promóciót, népszerűsítő kampányokat szervez.
Összehangolja, és egységesen elérhetővé teszi a térség programjait, valamint a
helyi TDM szervezetek ajánlatait.
Szekszárd, 2016. április 14.
Tisztelettel:
Dr. Péter Jánosné
sk.
TDM menedzser
*****
Megállított pillanatok Váradi Levente fotókiállítása a szekszárdi Babitsban a "Páváról" *****
Tevékeny megbánás
és összefogás Szekszárd biztonságáért
A Tolna Megyei
Bűnmegelőzési Tanács utóbbi két fórumán a mediáció és a megyeszékhelyek
biztonsága kerültek a középpontba. A mediációs, vagy „közvetítői eljárás”
egyfajta szemléletváltást tükröz, amelynek eredményeiről az Igazságügyi Hivatal
mediátora, Dr. Magyar Erika számolt be múlt hét csütörtökön. A közbiztonsági
helyzet javulása a megyei önkormányzatnak is fontos – jelentette ki a Tanács
keddi ülésén Fehérvári Tamás, aki az összefogás jegyében létrejött találkozón
köszöntötte az országos és megyei résztvevőket.
Nagyvárosi Bűnmegelőzési Programot hirdetett az Országos
Polgárőr Szövetség (OPSZ) együttműködve az Országos Rendőr-főkapitánysággal,
valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal (NBT) és az Aegon Biztosítóval.
A program sikerének érdekében az OPSZ megyénként egymillió
forinttal és szakmai anyagokkal segíti a nagyvárosi polgárőr egyesületeket a
következő két évben.
Tolna megyében a program megvalósítását illetően a
szekszárdi polgárőrök és a Szőlő-Szem Mozgalom érintett.
A megbeszélésen országos szervezetek vezetői, így az OPSZ
elnöke, dr. Túrós András, az NBT elnöke, dr. Hatala József, míg a megyéből
többek között dr. Soczó László rendőrfőkapitány és dr. Pilisi Gábor városi
rendőrkapitány vettek részt.
Szekszárd,
2016. április 13.
Tisztelettel:
Tóth
Róbert sk.
*****
Szabadi Mihály: Lakodalom című könyvének bemutatójáról
