A fenti fogalmak másfél évtizede
jelzik a szálkai ifjúsági alkotótábor programját, melyet „Szálkán a Művészetért” Közhasznú Alapítvány
működtet. Alapító: Decsi Kiss János Babits- és Príma-díjas újságíró-képzőművész,
a Magyar Kultúra Lovagja.
A „3K” tábori program központi témája a környezetvédelem, ami a
Paksi Atomerőmű, valamint a Radioaktív
Hulladékokat Kezelő Kft. környezetvédelmi stratégiáját, hívatott megismertetni.
A kultúra fogalomkörben, Szálka község földrajzi helyzetéből adódóan Sárköz-Völgység néprajzi
vonatkozású hagyományait, szokásait, kultúráját tájházak, helytörténeti
gyűjtemények, múzeumok kiállításaihoz vezeti a táborozókat, 50-60 fős heti
turnusváltásokban.
A Reformáció 500.évfordulója
alkalom, a „3K” szellemi-lelki
kultúra-környezetvédelem-kommunikáció tekintetében megújuló, sajátos
tábori program megfogalmazására.
Tolna megye történelmi, irodalmi múltjában
több ponton is illetékes, az 500. évfordulóra való emlékezésre.
Illyés Gyula: A reformáció genfi
emlékműve előtt című terjedelmes költeményében egy helyen így ír: „….szobádban volna villany /ha nem lép Giordano Bruno
tűzbe?/ hol kezdődött hogy atomerő van s holnap rakétán repülsz ki az űrbe?”
Ismert a költő Tolna megyéhez való kötődése.
Sztárai Mihály reformátor
teológiai tanai éppen Tolna városából
hódították Tolnát-Baranyát. Nevét jelenleg Gimnázium viseli.
Illyés Gyula versét, a reformátor történelmi társadalmi
jelentőségű, megújuló gondolatiságát, a
Paksi Atomerőmű jövőbeni üzemeltetésének környezetre, kultúrára, kommunikációra
vetített hatását egyesítve (egyesülés, latin:EGRESSUSS) született a szálkai
ifjúsági alkotótábor 2017.évre szóló programja, melyben a korábbi „3K”-t
szakrális tartalmú egyházzenei, művészettörténeti vetélkedő, interaktív előadások,események
egészítik ki. Ez nemcsak megyei, de határokon túli, nemzetközi kapcsolódást is
jelent: a reformáció bölcsőjének országaiban található atomerőművek közelében
élő fiatalokkal is.
A magyar kormány
az 500. évforduló alkalmából Reformáció Emlékbizottságot hozott létre. A
bizottság elnöke Orbán Viktor miniszterelnök így fogalmazott: „ Szellemi, lelki
megújulásra van szükség. Ebben példa és erőt adó lehet a reformáció”. Az
emlékbizottság miniszteri biztosa. dr.Hafenscher Károly, aki korábban
Szekszárdon evangélikus lelkészként szolgált. 2016.június 17-én Szekszárdon a
megyei múzeumban tájékoztatja a sajtót, a bizottság eddigi és jövőbeni feladatairól. Ettől a naptól, még 500 nap az
500. évfordulóig: 2017.október 31-ig. 2017-ben 500 fiatal táborozását tervezi a
szálkai alapítvány. Ez 10 turnust jelent 50 fő heti váltásban.
*****
Berényi István - Kölesd polgármestere a 3K-ról ***** A Szekszárdi Gitárkvártett hangversenye Győrben*****
Vadvirágok (sorozat): Pipacs ***** Ábrahám Exit Béla festményei:
Viharvadászok (30×60 cm, olaj, habkarton)
Naftalin égbolt Viharvadászok (30×60 cm, olaj, habkarton) *****
A
címben foglalt gondolat napjaink társadalmi, politikai világhelyzetében
meglehetősen különös értelmezésben foglal helyet. Mást jelent ha ez óhajtás és
megint mást, ha felszólításként hangzik. Akitől származik ez idézet, nem más,
mint Kodály Zoltán világhírű zeneszerző, pedagógus. Kérdés, hogy Ő aki 1882. december 16-án
született, miként értékelné manapság a
világ, köztük kiemelkedően a magyar zeneművészet, az ének-zene oktatás
jelenlegi helyzetét.
Baranyi
Ferenc költő, műfordító, „Kérdések a Tanár Úrhoz…” című költeményében így fogalmaz: „ki vette el
dalos kedvét, a népnek? Ki tette, hogy elnémult minden, mi arra volt jó, hogy
aszályos évek vihar előtti csendjén átsegítsen? Most mire jó harsány hangok
árja, hogy halk harmóniánk ne bátorodjék? Hogy süket is legyen, a némaságba
beletörődött, elszontyorodott a nép…”
Ez
iménti gondolatok Szekszárdon a Garay János Gimnázium dísztermében, Orbán
György markáns karakterű előadásában hangzottak el 2012. december 7-én. Ezen a napon – a Magyar Kórusok Napján –
emlékezés volt Kodály Zoltán születésének 130. évfordulójára. Ez eseményre
szóló meghívást, a Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes tette.
Hangverseny megfogalmazás szerepel ugyan a formailag és tartalmilag is ismerős,
nyomdai megjelenítésben igényes meghívón, ám inkább kórustalálkozás jellege
volt. Ez a tény nem veszít az est értékéből, sőt inkább emeli azt. A Magyar
Kórusok Napját, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar
Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésének
emlékére.
A
katolikus Kodály, a genfi zsoltárokat, a magyar hagyomány szerves részének
tekintette, a reformáció idejétől, a folyamatos használat és főként Szenczi
Molnár Albert 1607-ben megjelent versfordításai okán. Felismerhetjük Kodály
szándékát, hogy a „121. genfi zsoltár”
című énekkari alkotásában, az „Adventi ének” ikerdarabját írja meg, hitet és
vigasztalást kívánva. Mindkét Kodály mű felhangzott az említett
kórustalálkozón. Egyik a rendezvény házigazdájának, a Szekszárdi Gárdonyi
Zoltán Református Együttes, karnagya Naszladi Judit a másik, a Mohácsi Bartók
Béla Vegyeskar előadásában, őket Véghelyi Ákos karnagy dirigálta. A Pécsi
Református Kollégium Vegyeskara is megszólaltatott egy Kodály énekművet: a „Horatió
Carmen” címűt Pap Tamás vezényletével. A Bajai Ad Libitum Kórus „Fölszállott a
páva” kezdetű Kodály kórusművel ajándékozta meg a közönséget. Őket Pethőné
Kővári Andrea irányította. A négy kórusból alkalmi összkarrá egyesült énekesek
dr. Hoppál Péter karnagy, országgyűlési képviselő vezetésével Kodály Zoltán „Esti dal”-ának
éneklésével zárták a kórustalálkozót.
Szólni
kell főtiszteletű Peterdi Dániel, a
Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője, a Baranyai Egyházmegye
espereséről, aki áhítatával szolgált,
mintegy jelezve a „kodályi-akarást”: „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk.
Szebb, ha ketten összedalolnak, aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal
a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán:
örvendjen az egész világ.” Ezekhez a bevezető gondolatokhoz társult Tóth Ferenc
a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőjének köszöntője. Ő nem hivatalos, inkább
zenekedvelő minőségében volt vendége az estnek. Tillai Tímea szólóénekével
Lozsányi Tamás és Dobosné Horesnyi Mónika zongorajátékával, magas szintű tehetségük
művészi közreműködésével tették
színvonalasabbá e találkozót. Mindez nem jöhetett volna létre a Nemzeti
Kulturális Alap, Szekszárd Megyei Jogú Önkormányzat Közgyűlésének Humán
Bizottsága (Csillagné Szánthó Polixéna elnök), a Babits Mihály Általános Iskola
(Pappné Kutas Annamária igazgató) valamint a Mészáros Borház – az Év Pincészete
jó szándékú adakozása nélkül, melyet mint tudjuk szereti és megáldja az Isten.
Kodály
Zoltán azon kijelentésével, hogy „a zene mindenkié” követelte a zene
bevezetését az általános képzésbe. A szekszárdi kórustalálkozó is igazolta,
hogy „az emberiség boldogabb lenne, ha megtanul zenélni és aki hozzájárul ennek
fejlesztéséhez, az nem élt hiába.”
Decsi-Kiss
János
*****
XVI. TETT-re kész nap
*****
Bátaszéken tartott sajtótájékoztatót a TETT *****
RAJKÓK
Elkényeztetett engem a szekszárdi Művészetek Háza,mint a
zenét szeretőt.
Volt egyszer, hol nem volt, hogy egyik januárban mindjárt az
új esztendő küszöbén, a budapesti dixieland zenekar muzsikája lendítette át
rosszkedvünk telét, derűs hangulattal, a jövő reményét ébresztve.
Februárban a Szekszárdi Városi Kamara Zenekar Paganini estje adott
maradandó élményt. Ismeretterjesztő metódust alkalmazva, Dr.Töttös Gábor
helytörténész idézte az „ördög hegedűse” korának Tolna megyéjét, az akkori
társadalom rendjét, szokásait, nevezetes eseményeit és népszerű embereit. A
zenekar vezetője Földesi Lajos és az est szólistái – Oláh Vilmos és Vadászi
Gyula - azt mutatták be „lassított felvételekként” illusztrálva, hogy mi adta a
szerző - muzsikus virtuozitását, művészi tökéletességét, mesteri hozzáértését,
remeklését, rendkívüli képességét. Felejthetetlen est, amikor előadó és
befogadó azonos hullámhosszra kerülve együtt örül, vígad, pár órára félretéve a
hétköznapi gondot, feledve a sértést, bánatot, et cetera…et cetera.
Márciusban tizenöt
tagú Rajkó Zenekar adott elő Bihari-Farkas, Hubay, Bartók, Kodály, Lavotta,
Liszt, Reményi, Hacsaturján műveket. Rajkók, romák, cigányok…Igen!
Tagadhatatlanul látszott, érzékelhető volt megjelenésük pillanatában a
származásuk! Míg hallhattuk a „koronációs verbunkot”, a „román táncokat”, a
„hejre katit”, a „ II. magyar rapszódiát” a „galántai táncokat”, a „kállai
kettőst”, vagy a „kardtáncot”,
tapasztaltuk az előadókban ugyanazokat a jelzőket, melyeket Paganini
kapcsán említettünk. Közben bujkált az „előítéletek ördöge”. Rajkók, romák,
cigányok…esélyegyenlőség! Kotta nélkül játszottak!
Nekem a kotta fekete pont-pont-vesszőcske. Ők bárhol
megszólalhatnak „önkifejező eszközükkel”…Tízen öten voltak tudtak, tudnak
valamit. Tanultak, valamit, ami számukra örömteli munkává nemesedett…esélytelennek
éreztem magam és velük szemben egyenlőtlennek. Valamikor volt lehetőségem,
esélyem nekem is a zenetanulásra…és másoknak is!?
Tudom, hogy az előítéletekkel harcolni kegyetlen,
embertelen, szinte lehetetlen dolog. Tudom, hogy hétszázezer roma nem zenélhet,…
de… ha… mégis… megpróbálnák?
Decsi
Kiss János
*****
Bátaszéken versenyeztek a leendő tudósok
*****
PÓTOLHATÓ
Pótolható. Mondta Apám mikor egy találkozásom történetének
pillanatairól beszéltem.
Nézett maga elé. Nincs meglepetés számára az élettől.
Pótolható Apám szava. Nemzőm szava. Teremtőm szava. Hím ivarsejtősöm
szava. Világ proletárjainak szava.
Pótolható. Minden, amit elmulasztottunk.
Pergette Apám életének pillanatait. Bíztatón előre nézőn tekintett.
Pótolható. Nem mondta még egyszer.
Bennem visszhangzik napok óta.
Pótolható.
Minden félre csúszott nyakkendő, elvétett szó.
Minden földi érzés, minden felemelés, az óriások közé. Minden legördülő
függöny. Esti sugárkoszorú félrevert harangkongás.
Minden út az óceánig. Egy szál rózsa a kék tóból.
Pótolható.Nyolcvan huszár
vágtája. Negyven nap a pusztában.
Hajnali ködpára. Fenyőillat. Őszi megérkezés. Petőfi koszorúi. Mozart
befejezetlen dallama. Kereszttel járás. Vallás tétel bűneinkről, hitünkről.
Pótolható.
Végtelen messzeség. Kaszakalapálás. Vízimalom mordulás. Őssejt beültetés.
Érelmeszesedés. Down kór, kiömlő magzatvíz. Bölcsességek tárháza. Zsoltárok
könyve énekek éneke…?
Decsi
Kiss János *****
Átadták a 2016-os Gránit díjat ***** Vadvirágok sorozat: Réti margitvirág *****
Viharvadászok (30×60 cm, olaj, habkarton) 
Naftalin égbolt Viharvadászok (30×60 cm, olaj, habkarton) 
