II. évfolyam 29. szám

Kitekintő sorozat (Ukrajna)
Vereckei hágó

*****

VÁRT, JÖTT, LÁTOTT

avagy 3K a Tolna Megyei Érték Napján

        Színes forma mögött gazdag tartalom.  Ez fogadta a nagyszámú  érdeklődőt, közreműködőt, rendezőt, a „megyei értékek napján”. Ez volt a hivatalos neve a VÁR A MEGYE zombai rendezvénynek. Az ünnepség  megnyitóját  Fehérvári Tamás Tolna megye közgyűlésének elnöke „ágyúdörrenéssel” jelezte. Ez a vártnál hangosabbra sikerült. A kétkeretű  ágyú makett  Simontornya standja előtt állt, középkori jelmezbe öltözött férfiak között. A 3K online magazinunk természetesen a „Kultúra – Környezetvédelem – Kommunikáció” fogalomcsoportosítás szemszögéből nézte a rendezvényt. A megszólítottak is ilyen módon válaszoltak:

- Második alkalommal rendezzük meg ezt a „Kulturális” értékmentő, bemutató napot – tájékoztat a közgyűlés elnöke. Ötvennyolc település képviselteti magát, a tavalyi harminchathoz képest jelentős előrehaladás. Első alkalommal Kölesden , a kis vármegyeháza várta a megye a kisebb nagyobb falvak értékeinek felsorakoztatását. Ott, akkor jelentkezett Zomba, hogy a következő hasonló rendezvénynek szívesen ad otthont. Íme itt vagyunk.

- Mit is fed le ez a fogalom, hogy „helyi érték”?

- Tömören fogalmazva, mindent mi élet. A hétköznapi munkaeszközöktől, a hétköznapok étkezési szokásain  át a  ruházatok ünnepi viseletéig „minden szinten, szinte mindent”. Zombán az első pillantásban  a község „Környezetvédelmi” tevékenysége,  a gondozott szabadidőpark önmagában is értéket hordoz. Ezt  is az itt élő lakosság, a településvezetők együttműködése kommunikációja teremtette. A megye különböző településeinek bemutatkozó sátrai ezt a képet, még színesebb értékűvé tették. A levegőben már érezni lehet a főzőversenyre készülődés illatát. Ami a  „Vár a megye” rendezvény harmadik  „K”- ját illeti, azt mondhatjuk: a foglalkozás elérte célját. Az együttgondolkodás, együtt cselekvés derűs óráit lehet itt számlálni…napjaink történelmi, társadalmi eseményeiben ez a legnagyobb érték – összegezett Fehérvári Tamás.

*****

   

   Szűcs Sándor , tizenhárom éve  Zomba polgármestere. Ez idő bizonyította, hogy kihasználták azokat a lehetőségeket, amiket a pályázati feltételek biztosítottak. Elsődleges szempont volt,  hogy olyan „környezetvédelmi” rendszer fejlődjön, amire a jövő tud épülni.  A jövőt természetesen a következő nemzedék képviseli.

-  A  falu „kultúráját”  a  négycsoportos település jellemzi  - mondja Szűcs Sándor. Az  ősmagyarok , az 1700-as években idetelepült svábok, a Bukovinából menekült székelyek és a 47-es fehérlapos felvidékiek. Olyan  közös kultúrát hoztak létre, ami  saját és példaértékűvé lett, nemcsak  Tolna megyében. Abból keletkezett, hogy a különböző népcsoportok tisztelték egymás szokását, hagyományát, kultúráját. Nem ellenségeskedtek.  Amikor az élet rendje szerint a székelyek és svábok között vegyes házasságok jöttek létre, akkor nem oltotta ki egyik a másik hétközi és ünnepnapi szokását, hanem felerősítette azok máig ható értékeit. Közben kialakult, egy egészséges „kommunikáció” versenyhelyzet, amikor mindenki több, jobb akart lenni a másiknál.

       Hatalmas erő kellett mindehhez, hogy felépüljön és látványos legyen a mai Zomba arculata, környezete.  Az oktatási, kulturális intézmények, személyi, tárgyi szakmai eszközei a 21.század elvárásainak megfelelő felszereltséggel bírnak. Ezt a folyamatosan fejlődő közműrendszer teszi komfortosabbá. Egyik legfontosabb állomása volt ennek, a szennyvízcsatorna építése,  egymilliárdos költséggel 2014-ben. A csapadékvíz elvezetésére kétszázötven millió forintos költségvetésű terv pályázati elbírálása van soron. Jövőt formáló infrastrukturális rendszer szerint terveznek.

-  A ház felépült – mondja jelképesen és mosolyogva  Szűcs Sándor - most következik a lakberendezés, ez a mi munkánk és nem is kevés …

                                                                         Decsi-Kiss János

 *****

 Kitekintő sorozat (Románia, Hargita megye)
Újraéled a gyergyói népzene

*****

Őrizzük a múltat - Bölcskei kőtár

*****

VÁRT, JÖTT, LÁTOTT

avagy 3K a Tolna Megyei Érték Napján

        Színes forma mögött gazdag tartalom.  Ez fogadta a nagyszámú  érdeklődőt, közreműködőt, rendezőt, a „megyei értékek napján”. Ez volt a hivatalos neve a VÁR A MEGYE zombai rendezvénynek. Az ünnepség  megnyitóját  Fehérvári Tamás Tolna megye közgyűlésének elnöke „ágyúdörrenéssel” jelezte. Ez a vártnál hangosabbra sikerült. A kétkeretű  ágyú makett  Simontornya standja előtt állt, középkori jelmezbe öltözött férfiak között. A 3K online magazinunk természetesen a „Kultúra – Környezetvédelem – Kommunikáció” fogalomcsoportosítás szemszögéből nézte a rendezvényt. A megszólítottak is ilyen módon válaszoltak:

- Második alkalommal rendezzük meg ezt a „Kulturális” értékmentő, bemutató napot – tájékoztat a közgyűlés elnöke. Ötvennyolc település képviselteti magát, a tavalyi harminchathoz képest jelentős előrehaladás. Első alkalommal Kölesden , a kis vármegyeháza várta a megye a kisebb nagyobb falvak értékeinek felsorakoztatását. Ott, akkor jelentkezett Zomba, hogy a következő hasonló rendezvénynek szívesen ad otthont. Íme itt vagyunk.

- Mit is fed le ez a fogalom, hogy „helyi érték”?

- Tömören fogalmazva, mindent mi élet. A hétköznapi munkaeszközöktől, a hétköznapok étkezési szokásain  át a  ruházatok ünnepi viseletéig „minden szinten, szinte mindent”. Zombán az első pillantásban  a község „Környezetvédelmi” tevékenysége,  a gondozott szabadidőpark önmagában is értéket hordoz. Ezt  is az itt élő lakosság, a településvezetők együttműködése kommunikációja teremtette. A megye különböző településeinek bemutatkozó sátrai ezt a képet, még színesebb értékűvé tették. A levegőben már érezni lehet a főzőversenyre készülődés illatát. Ami a  „Vár a megye” rendezvény harmadik  „K”- ját illeti, azt mondhatjuk: a foglalkozás elérte célját. Az együttgondolkodás, együtt cselekvés derűs óráit lehet itt számlálni…napjaink történelmi, társadalmi eseményeiben ez a legnagyobb érték – összegezett Fehérvári Tamás.

                                                                         -x-x-x-

 Komjáthi Tamásné, a Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Iroda vezetőjeként volt jelen. Ez az iroda két hónapja jött létre. Az intézet  mindig is fontosnak tartotta a helyi értékek mentésének módszertani segítését.

- Három és fél éve, programokat szervezünk azokra a településekre, ahol helyi értéktár bizottságok alakultak. Az egyik „K” – betű  Kultúra vonatkozásában, ezek  feladatnak tekintik, a helyi értékek gyűjtését, tárolását, bemutatását. Az intézetünk ebben módszertani segítséget ad. Nem egyedül jöttem, hoztam a kulturális koordinátorokat, akik a különböző településeken munkálkodó kulturális közfoglalkoztatottakat tevékenységét fogják össze. Azért hívtam őket ide, hogy legyen kellő információjuk, hogy Tolna megyének milyen értékei vannak. Ez az alkalom rámutat arra is, hogy az itt bemutatkozók milyen  környezetből érkeztek és ez a másik „K” fogalomhoz tartozik. A harmadik „K”megtalálták koordinátoraink a közös hangot, az értékmentőkkel.

                                                                          -x-x-x-           

   

   Szűcs Sándor , tizenhárom éve  Zomba polgármestere. Ez idő bizonyította, hogy kihasználták azokat a lehetőségeket, amiket a pályázati feltételek biztosítottak. Elsődleges szempont volt,  hogy olyan „környezetvédelmi” rendszer fejlődjön, amire a jövő tud épülni.  A jövőt természetesen a következő nemzedék képviseli.

-  A  falu „kultúráját”  a  négycsoportos település jellemzi  - mondja Szűcs Sándor. Az  ősmagyarok , az 1700-as években idetelepült svábok, a Bukovinából menekült székelyek és a 47-es fehérlapos felvidékiek. Olyan  közös kultúrát hoztak létre, ami  saját és példaértékűvé lett, nemcsak  Tolna megyében. Abból keletkezett, hogy a különböző népcsoportok tisztelték egymás szokását, hagyományát, kultúráját. Nem ellenségeskedtek.  Amikor az élet rendje szerint a székelyek és svábok között vegyes házasságok jöttek létre, akkor nem oltotta ki egyik a másik hétközi és ünnepnapi szokását, hanem felerősítette azok máig ható értékeit. Közben kialakult, egy egészséges „kommunikáció” versenyhelyzet, amikor mindenki több, jobb akart lenni a másiknál.

       Hatalmas erő kellett mindehhez, hogy felépüljön és látványos legyen a mai Zomba arculata, környezete.  Az oktatási, kulturális intézmények, személyi, tárgyi szakmai eszközei a 21.század elvárásainak megfelelő felszereltséggel bírnak. Ezt a folyamatosan fejlődő közműrendszer teszi komfortosabbá. Egyik legfontosabb állomása volt ennek, a szennyvízcsatorna építése,  egymilliárdos költséggel 2014-ben. A csapadékvíz elvezetésére kétszázötven millió forintos költségvetésű terv pályázati elbírálása van soron. Jövőt formáló infrastrukturális rendszer szerint terveznek.

-  A ház felépült – mondja jelképesen és mosolyogva  Szűcs Sándor - most következik a lakberendezés, ez a mi munkánk és nem is kevés …

                                                                                                                                        Decsi-Kiss János 
*****

Magamról mesélek...
Gottschall Péter

*****